Nomániménemá!
Szóval, ismételten köszöntöm itt a kebellel illetve pénisszel rendelkező ki közönségemet (mauhahahah xD). Mai témánk, hogy én mennyire utálom ezt a kretén sulirendszert, és hogy milyen csodálatosan okos dolgokkal tudjuk elütni az időnket, mikor nem jut eszünkbe semmi, illetve esetemben, mikor éppen rohadtul nem akarunk tanulni :D
Szóval. Az iskola téma: Gyerekek, mi a frász értelme van annak, hogy három év alatt kell megtanulnunk a béka segge alól középfokú nyelv vizsgázni? Én nem értem! Ha megkérdezném az angol tanáraimat, tuti, hogy nem azt mondanák: "Hát Dia, én három év alatt tényleg eljutottam a középfokú szintre". Ilyen nincs! Egyszerűen ha valaki ezt mondja nem hiszem el neki!
Nem lehet megcsinálni, főleg akkor, ha minden gondod nagyobb mint az angol tanulás. Én személy szerint már magát a nyelvet se szeretem sőt, még rondának is találom. Oké, értem a sztorikat, amiket akarok, tudok így olvasni, és filmekben is értem a szöveget. De attól még nem érdekel :o Nem fogok megtanulni kismillió valahány értelmetlen szavat, csak mert valaki azt mondja :o Tanulja meg a hóhér... érdekel is engem... Oo.
Na a rendszer ellen lázadásból ennyi elég is mára! xDD
Aszongya. Éhes vagyok és ez már rossz itt eredendően, mindjárt hozok magamnak csirkepaprikást, csak abbafejezem ezt a dolgot.
Tehát. Csodálatos okos és kretén dolgok, melyekkel mindenki el tudja ütni az idejét amiiiikor csak akarja .D Ilyen például a blogok és memek világa, akiket én személy szerint nagyon szeretek, mert cukik. A másik rész, pedig amikor facebookra kiírsz valami értelmetlen, és funkció nélküli üzenetet, tettem én kettőt is ma délután. Az egyik az a bizonyos, ominózus "Vattacukor" mely lassan az ikonommá válik. Nem szeretem annyira a vattacukrot, hogy mindig elepedjek érte, csupán finom és király mondani. Meg vicces szó is. Hasonlít a cipőfűzőhöz... Dot.
Pöpöpöm. A második ilyen kaliberű dolog, hogy hétvégén, azaz vasárnap délután, mikor éppen pocakfájás és Ace Ventura 2 közepette feküdtem anyu combján, míg ő a fülemet piszkálgatta, elbambultam a karja alatt tesóm légelválasztó micsodabigyójára ami ilyen szépséges virágos mintás dolog, lényegtelen. Mikor anyu lejjebb emelte a karját, a szemem félrefókuszált. Az...őőő... jobb szemem a térelválasztó biszbaszt nézte a másik meg anya karját és így: "Ó bmeg, bekancsultam, ja nem minden okés!".
Ezt az értést mindenkinek tessék kipróbálni, baromi jó dolog :DDD
Nos, asszem ennyi lennék mára, húzok enni, mert már csönget a szemem, Dávid meg ül a padlón és nyafogázik.
No csocsimocsi :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése