2011. február 26., szombat

Hát...

Üdvözöllek benneteket újra itt! Akik ma már negyedszer látnak, azoknak csak annyit: MÁR MEGINT ITT VAGYOK! >=D

No... A ma esti programom menni aludni, de előtte még megörvendeztetlek benneteket egy újabb értelmetlen bejegyzéssel. Hogy miért? Mert én megtehetem^^ Mivel iszonyatosan fáj mindkét karom ezért nem lesz túl hosszú, de... Örömmel bejelentem, hogy pár külső inger hatására én is elkezdtem írni egy kisebb regényt... Lehet röhögni...-khöm...-, de én is képes vagyok ilyesmire... az első fejezet a másik blogomon található... Elég lassan fogok vele haladni mindig, mert eléggé kevés időm van írogatni... De azért, aki elolvassa... annak üzenem: Köszönöm, és remélem tetszett^^

Ezzel ennyi lenne a ma esti piszkafa, mellyel a retinátokba égetem a bejegyzésem sorait... További jó éjszakát.

Sziasztok.

2011. február 19., szombat

Mániákus őrülté redukálódtam... :D

  Hy hy! <3
Picinyeim, ilyenkor este lehet a legjobban bejegyzést írni. Holt fáradtan, kiégve, de vidáman! >=D Energia akkumulátorom azonban kezd kissé lefogyni, és már a mutató ujjamból is kettőt látok... ~Aki nem érti ássa el magát xD~

Sam:",...vad kutyákkal kell megetetni a szívét, ez az egyik kedvencem!" (2.évad 4.rész)

Közérdekű közlemény: Teljesen SN (Odaát) fan/őrült/mániákus lettem... Illetve... eddig is az voltam, csak most elkezdtem megint megnézegetni a részeket az 1.évadtól xD Mivel egy rész 41 perc körül van ezért még csak a második évad 3. részénél tartok. Viszont közben megírtam a Média és az Angol leckémet :D
 A történetben: Most nem írom le mi történt eddig >_< Sam és Dean Winchester két vadász, akik paranormális jelenségekkel foglalkoznak (Kopogó szellemek, démonok, vámpírok, vérfarkasok stb.), levadásszák és megölik őket. Közben mindig őrült kalandokba keverednek. Dean a 6.évadra nagyjából... úgy háromszor kerül halál közeli állapotba...(2.évad 1.részében John ~az apjuk~ feláldozza a saját életét, és a "csodafegyvert" amivel minden démont ki lehet nyírni, csak, hogy Dean visszahozza a kómából, amibe egy karambol után esett. A második alkalom valahol az 5. és 6. évad környékén van, amikor Samet szíven szúrják egy tőrrel, és ebbe bele is hal. Dean viszont a saját életéért cserébe alkut köt egy másik démonnal, hogy az visszahozza Samet.) Sam valamiért kevesebbet sérül meg mint a bátyja... bár... kivételt tehetünk az 1. évad 22.részében amikor frontálisan ütköznek egy kamionnal...Viszont... Sam körül hullanak a csajok mint a legyek... Jess elég, Megről kiderül, hogy egy démon megszállta ezért meghal... Medisont pedig meg kell ölni mert vérfarkassá változik. Szegény Sam elég peches a csajok körében, de őt nem is ezért szeretjük... A két karakter teljesen szöges ellentéte a másiknak. Dean laza, nemtörődöm, időnként forrófejű, tipikus nőcsábász ~ Minden részben másik csajjal flörtöl~ ő sokkal pozitívabb figura mint az öccse (Bár ha vadászatról van szó, akkor egy hidegvérű zseni.) Sam, aki nyugodt, szomorú a halott anyja és barátnője miatt. Kevesebbet nevet mint bátyja.
Ha unatkoznak kitör belőlük a gyerek és különböző hülyeségekkel próbálják egymást szivatni ~ 1.évadban Dean viszkető port tesz Sam alsójára amikor fürdik, cserébe az öccse a kezéhez ragasztja a sörösüvegét puszta szeretetből^^~.
Minkét karaktert nagyon szeretem, bár a személyes kedvencem Dean (Jensen Ackles) a laza, forrófejű, nemtörődöm hülye... :D Az ok amiért nagyon szeretem, hogy jókat tudok derülni, amikor a csajokat próbálja felszedni... ~Höhö~, vagy amikor éppen azt a személyt szapulja, aki a kocsijához (1967-es Chevrolet Impala... Én is megütném aki hozzá ér <<) ér, ugyanis Dean annyira szereti a kocsiját, hogy néha inkább tűnik szerető férjnek, mint sima tulajdonosnak (A tulajdon testvérének is vonakodik átadományozni a slusszkulcsot...).Ha már a kocsiknál tartunk, utálja, ha a zenei ízlését boncolgatják, és előszeretettel üvöltteti a rádiót a kocsiban. A autómániáján kívül képes a legfeszültebb pillanatban (legtöbbször csatajelenetben) idézgetni valami idióta horrorfilmből... Ezen kívül mindig amikor betérnek egy pub-ba pihenni az öccsével, pókerezni kezd, amiben általában ő nyer (illetve csal... cinkelt kártyákkal játszik). Fél a repüléstől (,,...Szerinted miért megyek mindenhova a kocsimmal!?" Csak, hogy a sorozatból idézzek)Mindezek ellenére komoly is tud lenni, ha épp arra van szükség. Kitartóan harcol az öccséért és az apjáért.

 Na... Mára be is fejeztem az ömlengésemet xD ;D

Dean: "A halottaknak a sírban kell maradni!"


2011. február 14., hétfő

Este van este van, ki-ki nyugalomban... De én még nem!

~Lehet zöld az ég és lehet kék a fű, nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű...~

Hello hello hello!

Üdvözöllek titeket ismételt ömlengésemben a világomról, meg tulajdonképpen az agyam legmélyén a saját dimenziómban foglal helyet. Ebben a világban minden rózsaszííííín... Meg egy nagy büdös lóf*szt... xD Az én világomban az ég narancssárga... Jeee... A többi a megszokott. Az emberek jó arcok, kedvesek, és hülyék... Mint én <3 Az én kis dimenziómban mindenkinek meg van a saját helye, aki kéri, hogy beengedjem. Az én világom nem gazdag, az én világom nem divatos. Az én világom nem menő, vagy népszerű. Az én világom barátságos és kellemes. Az én világom képlékeny, és határt csak a képzelet szab... Elég gondolni rá...és már megelevenedik. ~A tévedés, néha jó...~ Az én világom, és csak az enyém... és, hogy ez számotokra miért érdekes? Mert a világom a szívem mélyén lakozik... És ti a világom részei vagytok... <3 9.z, és mindenki más, aki végigolvassa az ömlengésemet... Jee... Most nézhettek hülyének, nem gáz... Mindegy, most mivel rám tört a szeretet roham muszáj volt egy röpke bejegyzés formájában kiöntenem a lelkem xD Szóval mit titeket árasztalak az agyménesemmel... :D No mindegy...

Yo-yo... Digidi töltött káposzta ;P

~Rám vigyorog a tükröm oly furcsán néz...~

2011. február 10., csütörtök

Süsü a sárkány...~

  Üdvözletem Hölgyeim...(főként a 9.z) és Uraim!
Köszöntöm önöket legfrissebb agyleszívásunkon... elmesélem a mai nap legnagyobb eksönjét, élvezzétek xD

Nem régen, (kedden) ellátogattunk az Mtv-hez (Magyar Televízió) és tettünk egy szép kis kirándulást, hogy megismerkedhessünk a technikákkal, meg a régi eszközökkel. Voltunk egy stúdióban, ahol, ha jól emlékszem...75 haaaatalmas lámpa volt. Mindegy is, most nem fontos... mentünk mendegéltünk, feljutottunk a jelmeztárba, ahol összesen 80 000 ruhadarab (kiegészítőkkel együtt, kesztyű, kalap minden) található. Mikor beléptünk megláttuk Süsüt... Magát Süsüt... Az eredetit, az utánozhatatlant... A vezetőnk mesélt a jelmezekről, majd valaki felhozta Süsüt:
  - Minden hová szállítunk jelmezeket, rendelésre. - mondta a faszi.
  - És... azt meg tudod mondani - kérdezte... őőő... valaki. -, hogy hány ember mozgatta Süsüt?
  - Persze - válaszolt a csávó. - Három ember kell hozzá, egy a fejéhez, egy a kezeihez, és egy a farkához... - még elmondott egy másik hölgy egy csomó információt, mikor ez a csávó hozzánk így... négyükhöz fordul, amikor valaki megkérdezte, hogy és ki mozgatta Süsüt. - Ismeritek Joshi Bharatot? - okosan bólogattunk rá, hogy igen. - Na... Joshi Bharat mozgatta Süsü farkát.
  A szemünk hét és fél méteres lett a döbbenettől, és elkezdtünk röhögni.

  Ma pedig az történt, hogy ültünk Anitával matekon, oldozgattuk a feladatokat, majd nekem eszembe ötlött Süsü drága farka... Nekem ez a történet így nagyon tetszett, ezért úgy döntöttem megosztom Anitával, amit tanultam. Befejeztem a feladatot, majd belekezdtem:
  - Te... Anita, tudtad, hogy Süsü mozgatta Joshi Bharat farkát...? - amikor leesett, hogy mit is mondtam... egyszeriben kiszakadt belőlünk a röhögés, és könnyektől küszködve egymáson fetrengve próbáltunk levegőhöz jutni... Mikor végre sikerült megnyugodnunk Anita megveregette a vállamat, és mondta a szokásos beszólását:
  - Jóóóóvan bázze'...
Hát mondom, kössz xD
Ennyi lett volna mára a későesti humor bom-bon! Holnap imádkozzatok értem az uccsó három órámban, mert R.I.P. lesz... xD <3

2011. február 6., vasárnap

"Bocs még valami eszembe jutott xD,,

  Huhh... mára már harmadszorra térek vissza! Rájöttem, hogy még mindig nem érti senki, mi is pontosan a Triplafejű kockatök... Na már most. A Triplafejű kockatök anatómiailag egy zöldség... Ami viszont félig állat, tehát olyan mint a tengeri uborka tenger nélkül...Mivel én nem vagyok olyan ember, aki ilyen egyszerűen megmagyarázza a dolgokat, ezt is szépen elmesélem.

~Egyszer távol, egy messzi messzi galaxisban történt... Egy napon mely lehetett akár Hétfő vagy Kedd... De akár Csütörtök, vagy Péntek is... Sőt talán Szerda volt...~ Nem nem! Csúnya Excalibur... Nem szabad...*lecsapja egy újsággal* Szóval... Ha jól emlékeszem egy Szerdai napon történt az eset, amikor még az Álmos Vezért Ált. Isk.-ben senyvedtünk egy förtelmes Irodalom (? vagy Nyelvtan) órán. Beszélgettünk... aaaa... őőő... Nem emlékszem, de biztos... szóval mindegy. Az én drága Osztályfőnököm egyszer csak valamiért megszólalt, hogy Triplafejű kockatök... Jaa tudom már, plusz nyelvtan volt! Áhháá... Okéé... Szóval +Nyelvtanon csücsükéltünk teljesen békésen és oldozgattuk a hülye feladatlapokat, amikor Titi néni valamiért mondta, hogy Triplafejű kockatök... Na már most, bennem ez nagyon megragadt, és megtetszett ez a bizonyos három fejű térbeli tök, úgy, hogy előkaptam kicsiny rajzfüzetecskémet, és firkálásba kezdtem, és megszületett, a Triplafejű Koczkatök! Voi La'






Boldog Névnapot >=D

Üdvözletem, hölgyeim és uraim! Köszöntöm önöket itt... Őőő... Szerény blogomon^^ Na... Most kaptok tőlem, egy újabb szaftos kis bejegyzést... De lehet, hogy semmi értelme nem lesz, mert eléggé kómás állapotban tengek-lengek a nagyvilágba xD

No.

  Februáááár akár hanyadika...~ (bocs, ez a fáradtságom jele, húszt perce ébredtem...) Alice, és Delilah névnapja! Delilah, szokásához híven megint bulajozást rendezett, mi meg mentünk, mert miért ne?
  Tegnap reggel, a terv szerint felkeltem kilenc órakor, és némi kómával a fejemen vissza aludtam egy fél órára, majd úgy döntöttem nincs semmi gáz, szépen összekészülök meg minden. Összepakoltam a cuccom, megfürödtem, leültem Magyar Vándort nézni. Nagyjából tizenegykor felhívtam Alice-t, mert a terv szerint oda jött volna hozzám. Nem vette fel~ Mindegy, mondom, biztos ide tart és nem hallja a mobilját. Negyed tizenkettőkor bejelentkezett Conus-kun, Alice drágám öccse. Kapva kaptam az alkalmon, rögtön ráírtam msn-en.
  - Hol a nővéred? Nem tudom elérni telefonon! - kezdtem én.
  - Fürdik... - válaszolta.
  - ILYENKOR? - kérdeztem. - Amikor tizenöt perc múlva itt kell lennie nálam!?
Cseppet sem voltam dühös xD De nem gáz~ Mindegy... Sikeresen fél órás késéssel befutott az a jólfésült állat... (Alice) És végre, elindulhattunk koccanni Delilah-val (KUSSOLJ ALICE!), és Asumival. Telt múlt az idő, megékeztünk, találkoztunk, megálltunk egy InterSpar előtt, mert kellett venne némi csokoládét az esti baromkodásunkhoz. Van egy Katalin (Illetve Katica, csak erre most jöttem rá, köszi Gugli <3) nevű csokoládé tortabevonó.
  - Vegyél Katalin (Katica) márkás csokit, mert az nagyon finom. - nevettem Delilahra.
  - De miért nem jó a másik fajta csoki?
  - Hát, nem tudom. De, ha Katalinos csokit veszel, elmondhatjuk magunkról, hogy Katiztunk...~ - vigyorogtam telibe, minden ember aki tíz méteren belül volt, öt és fél méteres szemmel meredt rám... Hát Kati (Y)


  Sikeresen elértünk Delilahhoz, és még Foxira vártunk leültünk sütit eszegetni, aztán mikor befutott, nekiálltunk ajándékot osztogatni :) Alice és Delilah szép ajándékokat kaptak... tőlem csak kézzel készített nyuszikat T_T. Mindegy. Az ajándékozás befejeztével felszerelkeztünk, és elindultunk Hungira (HungExpo) korizni. Meg is érkeztünk, ~Alice sikeresen Jóreggeltel köszönt a jegyes emberkéknek... xD~ majd becsaltunk, és leültünk átvenni a korikat. Állításom szerint nekem a korizás a "véremben van" (Delilah, ha kezdek Risásodni kérlek lőj főbe...~), de szerintem ezt sikerült tegnap megcáfolni xD Viszont, csak kétszer estem el xD Mindegy... Kerengtünk békésen a tömegben (-.-' rohadt tömeg) és egyszer Alice mögé kerültem... Sunyi vigyor suhant át az arcomon, a derekára tettem a kezem, és erőteljesen megtaszajtottam... Hát... mit ne mondjak, hatalmasat frakkolt. Fölé magasodtam ördögien vigyorogva (höhö =D) viszont pár perc múlva már Alicen feküdtem, mert kirúgta a lábam, ami elég kellemetlenül érintett, mert azért tegyük a szívünkre a kezünket, ha valakinek a vádlijába vágunk jégkori pengével, az nem kellemes. Mindegy, azért amikor feltápászkodtam még rendesen rázott a röhögés. Sikeresen talpra állítottuk Alicet, de kis híján Foxi is a földre zuhant, mert az ő lábát is majdnem kirúgta az a szerencsétlen... Még egy darabig haragot véltem felfedezni Alice teljes lényében, de aztán megbékélt és ketten -illetve öten- róttuk tovább a köröket. Nagyjából egy órával Alice zakózása (még mindig röhögök xD) után megálltunk a pálya szélén, és poénból sapkát cseréltünk. Aztán visszacseréltük, és mentünk még pár kört. Megjelentek a jégen hoki koris felvágós f*szkalapok. Viszont Delilah és Alice elnevezték őket FelvágósJégHercegnek ~khm...~ és én voltam az egyetlen, aki nagyon nem szereti, ha valaki felvág xD

  Mikor lejárt az időnk kiklaffogtunk, hogy átvedeljünk normális cipőinkbe. Ez eddig oké is volt, azonban, Alice korija megmakacsolta magát, és nem akarta elengedni a lábát. Húztuk semmi, rángattuk még annyi sem... Az ujjam olyan durván vörös lett, hogy azt hittem leszakad... Még most is fáj xD Végül is... 20 percnyi szerencsétlenkedés után, amibe aztán minden volt, de tényleg, Delilah szólt egy srácnak, akinek nagy nehezen sikerült kipattintania a rohadt zárat<< Megköszöntük a segítséget, de ekkor jött a második csapás. Hiába a nyitott kapocs, Alice lábáról még mindig nem tudtuk lecibálni a rohadt korcsolyát... A külső szemlélőkre elég mulatságosan hathatott a látvány: Adott öt lány, az egyik kétségbeesetten kapaszkodik a korcsolya pálya palánkjához, a másik négy, meg kétségbeesetten kapaszkodik az első lábán lévő korcsolyába, és nagy nyögések közepette próbálják lerángatni a lábáról a korit. Mikor végre sikerült lerántanunk a francos korcsolyát Alice lábáról, már mindenki lihegett xD Hatalmas tapssal örvendeztünk, majd szépen Delilahékhoz vettük az irányt. Kimentünk az első buszmegállóba, na mikor jön? Nem jön hatkor o.oNem volt para, őriztük a pánikot, loholtunk a másikhoz. Ott is ugyan az, vagyis SEMMI xD Mentünk a harmadikhoz, ott leültünk tíz percre, hátha mégis jön a busz...
''-Asumi mit látsz? - Az ujjadat... - Akkor jól elbújtam...-nevetést.-
Amíg várakoztunk én előhoztam, hogy melyik horrorfilmekben vannak utcai gyilkolós jelenetek, aminek a többiek felettébb örültek ( =D). Végül némi énekelgetés és egymás traktálása után tovább mentünk a következő megállóba, ahol már megláttuk a fényt az alagút végén...
Akarom mondani a buszt az út közepén.
 
Ezt gyártottuk ;D
Sikeresen Delilahékhoz teleportáltunk, és neki álltunk főzőcskézni. Most nem részletezném, hogy mi volt a mulatságosabb, a csoki "szeletelés" csapat építő tréning, vagy a fürdőszoba parti, amikor lemostuk magunkról a "sarat". Ezek után sikeresen megcsináltuk az első... hát hogy is mondjam? Desszertet, Foxinak le kellett lépni T_T
Könnyes búcsút vettünk tőle, aztán beültünk Gutar Hero-zni =D (Y) Amikor már másfél órája ment a játék úgy döntöttünk, hogy mára elég lesz, és betettük a Naruto Strom Ninja 2 (De nem tudom a pontos címet) és elkezdtünk játszani. Delilahhal lezavartunk pár csatát, és elég sokszor a szememre hányta, hogy ha éppen vesztésre állok akkor elkezdek nyavajogni... Hát ezt alátámasztom, utálok
Toljad Dorciiii <3 xD
veszteni xD Míg mi tökéletes szimbiózisban éltünk az xBox szettel a háttérben Alice elkezdett drámázni a porcelán babájával Oo Nem nagyon tudtuk követni az eseményeket, de azt láttuk, hogy Alice teljesen önkívületi állapotba esett a cukorkáktól amiket Asumitól kapott... Itt lefektettem magamban az első számú és legszentebb szabályt: Alice NEM kaphat cukrot hajnal kettőkor, mert akkor Apokalipszis...
  Kivettük a játékot, lelőttük Alicet, és leültünk megnézni a Coraline-t és egy Chowder epizódot, bár azon már mindenki teljesen be volt bambulva, Alicet leszámítva, aki akkor éppen a világ megváltásán gondolkozott xD Végül kivonultunk a fürdőszoba fűtéses padlójára csövezni. Delilah énekelt, Alice adta az alapritmust, Asumi csak ült és nézett, én pedig meg akartam halni Asumi lábán fetrengve, mert nem hagytak aludni. Márpedig nekem hajnal négykor más alvás infúzió kell, különben olyanná válok mint a mosott szar. Végre lefeküdtünk aludni, azonban Alice és én még egy kicsit beszélgettünk a földön a takarók rejtelmében, aminek Delilah "-Csendesebben suttogjatok!" megjegyzése vetett véget. Ekkor lebuktunk a paplan alá és ott pofáztunk tovább xD Majd szépen mi is elaludtunk... Másnap negyed kilenckor keltünk ~Hálelujjá~ és negyed tizenegykor már pályázhattunk is haza... Nagyjából fél egyre értem az otthonomba, majd amint megláttam az ágyam, a párnáim közé vetettem magam és bealudtam...

Köszönöm szíves figyelmüket... :D