2011. március 27., vasárnap
2011. március 9., szerda
Öljetek meg.
Bocs, de most nincs kedvem a szokásos boldog köszöntéshez, mert szar kedvem van. De nagyon...
Szokásomhoz híven megint baromságokon akadtam ki. Az Angol Témazáróm karó lett... baromira örülök is neki, mert most anya tuti nem enged el Grenma koncertre... A többi ok, amiért megint szarul érzem magam a szerepezés... Ugyanis, én mindig erős karaktereket csinálok, mert nem látom értelmét egy olyan karakternek, aki szart sem ér és gyenge. Delilah nemrégen okosan rávilágított a tényre, hogy a nagyon erős és gyenge között azért van különbség. Igen, beismerem, néha elvetem a sulykot. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy GYŰLÖLÖK veszteni. Csak azt nem értem, hogy ha ez valakinek nem tetszik, akkor minek kell velem szerepezni? Én bármikor abba tudom hagyni, akkor inkább keresek valaki olyat, aki képes elviselni engem, vagy kész, leszarom és abbahagyom az egészet. A másik ok, ami igazán a szívemet törte ripityára, hogy valaki kijelentette, nem rendelkezem az ízléséhez elegendő humorral. Ahhoz képest azért Alicet, Delilahát, és Roset meg tudom nevettetni bármikor. És tudom, hogy az itt felsoroltak mind tömérdek nagy faszságok, de jól esett kiadni magamból... Holnapra már sokkal jobb hangulatom lesz...~remélem~ De asszem mára ennyi. Ha kellek hívjatok, szolgálatra állok a nap minden percében, a hét minden napján, a hónap minden hetében, az év minden hónapjában és az élet összes évében.
Kijelentkezem.
ÚÍ.: I believe I can fly. I believe I can touch the sky!
Szokásomhoz híven megint baromságokon akadtam ki. Az Angol Témazáróm karó lett... baromira örülök is neki, mert most anya tuti nem enged el Grenma koncertre... A többi ok, amiért megint szarul érzem magam a szerepezés... Ugyanis, én mindig erős karaktereket csinálok, mert nem látom értelmét egy olyan karakternek, aki szart sem ér és gyenge. Delilah nemrégen okosan rávilágított a tényre, hogy a nagyon erős és gyenge között azért van különbség. Igen, beismerem, néha elvetem a sulykot. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy GYŰLÖLÖK veszteni. Csak azt nem értem, hogy ha ez valakinek nem tetszik, akkor minek kell velem szerepezni? Én bármikor abba tudom hagyni, akkor inkább keresek valaki olyat, aki képes elviselni engem, vagy kész, leszarom és abbahagyom az egészet. A másik ok, ami igazán a szívemet törte ripityára, hogy valaki kijelentette, nem rendelkezem az ízléséhez elegendő humorral. Ahhoz képest azért Alicet, Delilahát, és Roset meg tudom nevettetni bármikor. És tudom, hogy az itt felsoroltak mind tömérdek nagy faszságok, de jól esett kiadni magamból... Holnapra már sokkal jobb hangulatom lesz...~remélem~ De asszem mára ennyi. Ha kellek hívjatok, szolgálatra állok a nap minden percében, a hét minden napján, a hónap minden hetében, az év minden hónapjában és az élet összes évében.
Kijelentkezem.
ÚÍ.: I believe I can fly. I believe I can touch the sky!
2011. március 3., csütörtök
Anonymus
Holly-Dolly. Mucho-gusto. Good evening... stb. stb.
Mindegy is, nem lényeg. Ahogy Margot nagynéném mondta:
- Kis unokám... Tanuljál... tanuljál, mert... na...
Igazából nincs is Margot nagynéném, de ez most tök lényegtelen információ. Foxi remélem a sálad a nyakadban van, és a kecske a pajtában... :D Mindegy, ez amolyan bennfentes poén.Come down started! Meg kezdtem a szundiig hátralévő visszaszámlálást, mely egészen pontosan 15, bár már csak 14 perc, hogy pontosak legyünk! Ez alatt a rövid idő alatt nem tudok összehozni semmi értelmeset, de nem is tervezem! >=D Csak gondoltam hagyom kicsit szállni megfáradt agyam, és írom ami eszembe jut. Csak az a baj, hogy túl sok baromság jut momentán az eszembe. Stevie-ről kellene mesélnem, hogy, hogyan született, és arról, hogy mit álmodtam. Csak mivel megfáradt agyam, kicsit túl van strapálva ma, ezért képtelen vagyok értelmesen gondolkozni xD Az agyam befacsarodott, és folyton szédülök is, de még mindig van erőm! Nem adom fel, ahogy mondtam, tegnap délután. Tegnap délután, ugyanis szánt szándékom volt kockaszarrá fagyni, de sajna nem jött össze a hűtő elméletem, mert anya becsukatta velem az ablakot. Így a megfázás sem jött össze, amiért egész este fohászkodtam az égbe. No mindegy! Már ennyi elég is belőlem, mert az az igazság, hogy tegnap nem is, de ma eléggé lebegek. Folyton szédülök és fáj a buksim, bár annak lehet valami köze, ahhoz, hogy reggel bevágtam a fejem az asztal sarkába... No mindegy!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)